5
Szinte egész életemet szerzetesi iskolákban töltöttem. Az általános iskolában,
a középiskolában és az egyetemen nővérek tanítottak. Támogattak, kihívások
elé állítottak, fegyelmeztek és szerettek, és tudom, milyen szerencsés voltam.
Ezeket a nőket hasonló történetek kötik össze – az erő, a nehézségek
leküzdése, a meggyőződésükért való kiállás, a céltudatosság, a koncentráció
és az önbizalom történetei. Vészhelyzetekben soha nem magukra tekintettek.
Mindig azt keresték, mit lehet még tenni azért, hogy a világ jobb hely legyen
mások számára – egyszerűen azzal, hogy ott vagyunk. A visszatérő kérdés:
„Ki a felebarátom?” – az egymás iránti szeretet alapvető meggyőződése; a
tudat, hogy minden egyes ember Isten képére és hasonlatosságára lett
teremtve, hogy Isten mindenben megtalálható.
Állandó tudósítások és képek vesznek körül minket egy soha véget nem érő
hírciklusban: egy őslakos halála rendőri őrizetben; egy újabb meggyilkolt nő;
politikusok, akik nem tisztelik az emberi méltóságot; zavargások a városok
utcáin; vallási okokból kirobbant és gyűlölet által táplált háborúk; a
szegények és gazdagok közti növekvő szakadék; a klímaváltozás hatásai...
Ha ez a jelen, mi vár ránk a jövőben?
Egy hideg és esős vasárnapon a Loreto-diákjainkkal ültem egy találkozón.
Azért voltak ott, mert összebarátkoztak egy helyi csoporttal, amely pénzt
gyűjtött az afgán nők és gyermekek számára, és figyelmet szentelt nekik.
Meghallgattuk, mi történt Afganisztánban az elmúlt négy évben, mióta azok
a szörnyű képek láttak napvilágot a repülőgépről, amely Kabul repülőterét
elhagyta, tele kétségbeesetten menekülő emberekkel. Csak egy pillanatig
figyeltem ezeket a diákokat, ahogy első kézből hallgatták a beszámolókat
egy összetört világról.
A tanárok gyakran nagy tisztelettel tekintenek diákjaikra. Ezt nem ismerjük el
eléggé.
Ezen a hideg vasárnapon konkrétan megkérdezték tőlük: ki a legközelebbi
embertársam? A nyitott körben ülő társak képe jelent meg a szemem előtt.
Ki az én felebarátom?
3. nap
jan 25.
Felicity Knobel, munkatárs és a Ward Mária Baráti Kör tagja, Ausztrália és Dél-Kelet-Ázsia
6
A nyitott kör képe minden Congregatio
Jesu közösségben megtalálható. E
f i a t a l o k e g y ü t t m ű k ö d n e k ,
támogatják egymást, tájékozottak,
motiváltak, céltudatosak és
magabiztosak. Jobbá akarják tenni
a világunkat. Pontosan úgy, mint az
előttük járó jó emberek, ők is
hisznek. Persze, másképp néz ki és
másképp is érezzük, és ez a jövőben
is így marad. Ez a változásoknak
köszönhető. A fogalmak ugyanazok:
szeretni egymást, méltósággal bánni
minden emberrel, mert mindannyian
Isten képére és hasonlatosságára
vagyunk teremtve, megtalálni Istent
mindenben.
Kérdések a reflexióhoz:
Ki a te felebarátod? Hová vezet téged ez a kérdés 2035-ben és
milyen akadályokat kell átlépned?
Ha a jelenedre és jövődre nézel: Kiket látsz a nyitott körben?
A jövőnk úgy néz ki és úgy
érezzük, mint a múlt, amelyet a
„Festett élet” örökített meg. Ez
egy maradandó kép: a folyama-
tos vendégszeretet, a közösség
építése, egymás szeretete és
mindenki tisztelete, és végül min-
dig válaszolni a kérdésre: Ki az
én felebarátom?
