A Congregatio Jesu lényege és sajátossága Ward Mária és társnői lelki tapasztalataiban gyökerezik. A jezsuiták helybeli lelkipásztorkodása és lelkigyakorlatai által kerültek közel ezek a fiatal nők a szentignáci lelkiséghez, és azt el is sajátították. Így felkészültek arra, hogy megértsék, elfogadják, és tettekre váltsák azt a küldetést, amelyet Ward Mária 1611-ben kapott: "Vedd a Társaságét, úgy értve, hogy tartalmilag és forma szerint ugyanazt; annak kivételével, amit Isten a nemek különbözősége révén megtiltott".
A Congregatio Jesu lényege és sajátossága Ward Mária és társnői lelki tapasztalataiban gyökerezik. A jezsuiták helybeli lelkipásztorkodása és lelkigyakorlatai által kerültek közel ezek a fiatal nők a szentignáci lelkiséghez, és azt el is sajátították. Így felkészültek arra, hogy megértsék, elfogadják, és tettekre váltsák azt a küldetést, amelyet Ward Mária 1611-ben kapott: "Vedd a Társaságét, úgy értve, hogy tartalmilag és forma szerint ugyanazt; annak kivételével, amit Isten a nemek különbözősége révén megtiltott".
Az ignáci karizma
Az ignáci karizma lényege a lelkigyakorlatok tapasztalatából született. Erre alapozta Loyolai Szent Ignác a Rendalkotmányt.
E karizma a lelkigyakorlatok 23-as pontjában, a “fundamentumban” található meg összefoglalva; ez a pont az egész lelkigyakorlatos út “lényegét” tartalmazza.
Lényege a belső szabadságra vezető út, ami egyben a lelkigyakorlatok célja is.
E karizmában megmutatkozik, hogyan értelmezi a belső szabadságot egy férfi.
Az ignáci karizma rámutat a szabadság útjára, azaz a teremtett dolgok helyes használatára.
Az ignáci karizma egyik pillére a lelkek megkülönböztetésének gyakorlásában nyilvánul meg: belső, lelki megmozdulásainkban megkülönböztetjük, hogy mi az, ami Istentől származik, és mi az, ami a Gonosztól. (vö.: Lgy. 314-336 pont)
